A francia emberek viselkedését egészen közelről tapasztaltam. Igencsak szerencsés ha az ember másik nővére Franciaországban él, tanul és dolgozik, így alkalom nyílhat rá hogy odalátogassunk. Természetesen ha az ember nővére vékony, hosszú hajú ráadásul művész és nem utolsó sorban roppant csinos és még nincs harminc, megesik hogy egy francia úriember szerelméül esik. Mindig is ámultam a francia férfiaktól. Különös bájuk és egyedi alkatuk mindig magával ragadott. Persze nem az olyanfajták vonzottak akik magasak izmosak, közönségesek converse cipőt hordanak és a fajtájukból itthon csak úgy hemzsegnek a városok. Nem. Az igazi francia férfiaknak két fajtájuk létezik. Az egyik köpcös, alacsony és termetes pocakkal rendelkezik, bőségesen elhalmoz csókokkal, kedélyesen mosolyog vékony, magas feleségével az oldalán. Szeretnivaló figurák, akiknek az ember ha egy cseppnyi kedvesség is lakozik benne, nem tud ellenállni. A másik fajta az aki tetőtöl talpig francia. Vékony, szikár, hosszú nagy, és görbe orra van. Figyeljük csak meg a francia férfiszínészeket. Vegyük például az egyik legnagyszerűbb ember Gerard Depardieu becses orrát. Hát nem igazán francia? Ezt a fajta különös bájat nehéz felülmúlni. De az ember orcáját csak akkor önti el igazán a pír, ha egy igazi francia férfi kitárja előtte a francia ajtót, meghajol és annyit mond: Madame.

Persze a magyarságnak áldozom magam, a népem táncát táncolom, ez a szakmám, de igazán jó érzés más népek sajátosságaira felfigyelni, és mindezt ha nem is papírra, de ide leteríteni.

Vajon mi történik a magyar lánnyal ha kiutazik Franciahonba és onnan csak évek múltán tér vissza hazájába, akkor is csak alkalmanként? Természetesen megváltozik a beszédstílusa, előbukkan a francia nőkre oly jellemző biggyesztés, ami állítólag vágyat ébreszt a francia férfiakban, de mi magyarok csak természetellenesnek tartjuk. Nem maradhat el a szokásos " telefont felvesszük és úgy szólunk bele: álló?" ezt persze francia akcentussal. És ilyenkor, a rémült szomszédok ijedten csapják le a kagylót, mert az mégsem lehet, hogy véletlenül Franciaországot tárcsázták!

A repülőút egyik legmulatságosabb eleme természetesen a magyarból franciává átvedlett nővér viselkedésének elemzésén kívül a magyar reptér elnevezése volt. Ferihegy. Így hívták hónapokkal ezelőtt. A mulatságos az, hogy még mindig így hívják. Attól függetlenül, hogy a reptér felé vezető út feléig a "Liszt Ferenc 1, Liszt Ferenc2" felirat díszeleg, aztán következik a "Ferihegy1, Ferihegy2" és akkor a szerencsétlen turisták elbizonytalanodnak, hogy what? Egészen mások szerint pedig az emberek oldalát mindig is fúrta, hogy vajon milyen Feriről is lett elnevezve a Ferihegy? Ezért kellett kibővíteni a nevet Liszt Ferenc-re, hogy így már nyugodtabb tudattal becézhessék Ferihegy-nek.

Idővel bizonyára minden ember tudatába beépül majd a magyar repülőtér, az egyetlen nemzetközi állomás, amely nemzetközi becenevet kapott.