Semmi sem nyomta már a lelkemet. Csak ültem ott a kávézó közepén, egyedül, és mosolyogtam. Emberek haladtak el mellettem. Halandók, akik saját világuk foglyai voltak mind. Akik nem tudtak menekülni, az egyszerűség és a hétköznapok szorító karmai közül. Akik bármit megadtak…